Hálózat

Kommunikációs-kulturális rendszerünk az ezredfordulóra digitális platformra került. Seres Szilvia beszélgetéseinek és kutatásának célja, hogy bemutassa a magyarországi új média és azon belül a hálózat- és szoftverművészet történetét. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap tárfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Támogató

Ez a blog a Nemzeti Kiválóság program támogatásával készül
Nemzeti Kiválóság program

Címkék

<19 Szabadfogású számítógép (1) Antal Gergely (3) Ars Electronica Center (1) Ars Electronica Festival (5) Artworld Anonymous csoport (1) augmentált valóság (4) Bencsik Barnabás (1) Bengt Sjölén (2) Bojár Gábor (1) Budapest New Technology Meetup (1) C3 (9) Cannon Art Lab (1) CD (2) Corpora (1) Csányi Gábor (1) Diana McCarty (2) Dorkbot (1) Dr. Micsik András (1) Dr Kovács László (1) DVD (5) Eike (1) Éjjeli őrjárat (1) Elisbeta Wysocka (2) Encart (1) Eperjesi Ágnes (1) Etoy (2) etoy (1) Fernezelyi Márton (2) Flash (2) Freemail (2) Galántai György (1) Geert Lovink (2) Gerhes Gábor (1) Hakim Bey (2) hálózat (7) Hans Reiser (1) Heath Bunting (2) HTML (6) immerzív installációk (5) interakció (10) interfész (10) intermédia (6) Internet Galaxis (5) Internet of Things (3) Jodi (1) jodi (1) John Perry Barlow (2) Jövőháza Media Lab (3) Kangyal András (3) Keiko Sei (2) Kerti Géza (2) Kitchen Budapest (8) Laufer László (2) Magyar Képzőművészeti Egyetem (5) Maróy Ákos (4) Matthew Barney (1) médiaművészet (10) Metaforum (5) Molnár Dániel (3) Nemes Attila (1) Novotrade Software Studio (1) Olia Lialina (2) Pereszléniy Rolland (1) Peternák Miklós (1) Peter Weibel (1) Philip Zimmerman (1) Pohly ferenc (2) Révész Kata (1) Révész László László (2) Seres Szilvia (10) Shikata Yukiko (1) Siegfried Zielinski (2) SiliconGraphics (2) Simó György (2) St.Auby Tamás (1) Szakál Péter (1) Szakál Tamás (3) Szathmáry Viktor (1) Szegedy-Maszák Zoltán (5) Szekfű (Karafiáth) Balázs (2) Szijj Ferenc (1) SZTAKI (6) Ted Nelson (1) text-mining center (1) Timothy Leary (1) Tölgyesi János (1) Tölgyes László (2) Vályi Gábor (1) Várady Zsolt (1) video mapping (1) VRML (4) Waliczky Tamás (4) Weber Imre (1) world wide web (8) X3D (1) ZKM (3) Címkefelhő

2014.07.01. 07:46 szseres

„Amikor az ember kicsit médiaművész, akkor semmihez sem ért igazán, mert mindenhez ért.”

Címkék: interfész hálózat interakció médiaművészet world wide web augmentált valóság Kitchen Budapest Ars Electronica Festival immerzív installációk Szakál Tamás Kangyal András Jövőháza Media Lab Internet of Things Laufer László Bengt Sjölén

 
Somlai-Fischer Szabolcs előadás közben  a Prezi budapesti irodájában, Budapest, 2014   
Forrás: Prezi
 
Az elmúlt évizedben többször beszélgettem veled különféle projektek kapcsán mint például a ReOrient az Építészeti Biennálén Velencében, a Kitchen Budapest megnyitója vagy az Aether Architecture legújabb kísérletei.  A titulosod sokszor változott. Volt építész, interakció-tervező, médiaművész.
 
Mostanában vállalkozónak hívnak, de elkezdtem egy feltalálói, kutatói identitást felépíteni, ami most fontosabb számomra. Nagyon szeretek csinálni, létrehozni dolgokat és korán beleszerettem a tér elképzelésébe és megalkotásába. Amikor megjelentek a számítógépek az életemben, akkor az érdekelt, hogy hogyan tudok benne tereket alkotni. Matematikailag generált szép tereket, utána nyitott, interaktív tereket. Aztán tovább léptem afelé, hogy hogyan tudom ezeket kihozni a számítógépből, hogyan lehet olyan fizikai, megfogható tereket építeni, amelyek interaktívak és poetikusak. Ez az, ami engem mindig is érdekelt, és ez a Prezi is, amit most csinálok. A Prezivel egy olyan eszközt alkottunk, amivel az emberek tereket tudnak létrehozni az ötleteikből, olyan egyszerűen, ahogy eddig még soha sem lehetett az emberiség történelme során.
 
Azt, hogy ezt milyen szakma vagy titulus alatt csináltam, az mindig csak egy eszköz volt attól függően, hogy honnan tudtam rá közösségi és anyagi támogatást szerezni. A művészeti világban ez azt jelentette, hogy voltak főleg külföldi kiállítások, amelyekhez voltak költségvetések. Ez esélyt adott arra, hogy dolgozzunk és létrehozhassunk projekteket. De – amint montam – ez inkább eszköz volt mint cél. Ezért is szedtünk szét minden munkát és raktunk össze másként, mert így folytattuk a keresés-kutatást.
 
BlueSpot, lokatív médiakísérlet, 2007  
Forrás: Somlai-Fischer Szabolcs 

Sokszor olyan dolgokban gondolkodtatok előre – például a helyérzékeny információk esetében - lásd BlueSpot-projekt -, amelyeket még nem ért be a technológia. Ebből milyen visszacsatolások jöttek később számodra? 
 
A lokatív média nevű álom egy időben nagyon sokakat érdekelt. A lényege az volt, hogy összekössük az információt a térrel, hogy ne csak Google-kereséssel, hanem sétálással is lehessen találni érdekes dolgokat. Nagyon sok poetikus dolog volt, amiben benne volt az is, ami ma a Forsquare lett. Egyik alapítója is művész volt. Én azt hiszem, hogy azok csinálták meg a termékeket, akik nagyon kitartóak voltak és nem adták fel. 
 
Mi nagyon sok mindent kipróbáltunk és ez is izgalmas volt, ahogy izgalmas volt az interaktív tér, a fizikai pixelek és még egy csomó minden. Évekig dolgoztunk például fizikai pixeleken, és nagyon sok installációt csináltunk. Úgymond sikeresek voltunk. Aaron Betsky a 2008-as Velencei Építészeti Biennálé nemzetközi válogatásába meghívta a Sorry for Taking Your Mirrors című munkánkat. Aztán meguntuk és eltelt azóta öt év, de pont most kaptam egy e-mailt Hong Kongból, a világ egyik legnagyobb éptészeti irodájából, amit Rem Koolhaas vezet, hogy kellene 1000 négyzetméternyi pixelfal.  Ha nem adtam volna fel, akkor ez is egy projekt lenne, de engem más is érdekelt. 
 
Sorry for Taking Your Mirrors építése, Velencei Építészeti Biennale, 2008   
Fotó: Somlai-Fischer Szabolcs
 
Vannak olyanok, akik túl türelmetlenek ahhoz, hogy évtizedeken át ugyanazt csinálják és vannak olyanok, akik türelmesek: átviszik és fel tudják skálázni az álmaikat. Minket inkább a kíváncsiság hajtott, hogy kipróbálhassunk sok mindent. Nekem elég volt a boldogságomhoz, ha láttam egy mintadarabot egy fizikai pixelfalból, és nem kellett még ezer, vagy több ezer négyzetméter belőle.
 
Bengt Sjölén - Adam Somlai-Fischer: Aleph, 2007  
Forrás: Somlai-Fischer Szabolcs
 
A multidiszciplináris közeg, a közösségi alkotás mennyire segítette az utadat? 
 
Nekem mindig kell egy kicsi közösség az alkotáshoz. Minden projektet, amit csináltunk, azt közösen hoztuk létre. Volt amikor én voltam a legaktívabb rugó, volt amikor bekapcsolódtam mások mellé. Ezek az emberek inkább sokfélék voltak, mint csak művészek. Nekem is építész diplomám van, de általában én voltam a legközelebb az alkotói szakmához. A csapatokban volt a kísérletező technológus hackertől a szociológusokig mindenféle ember, akik a megértésen túl  valamin változtatni akartak, vagy kíváncsiak voltak arra, hogy hogyan lehetne hatni a társadalomra egy új médiummal. A legújabb, legszebb élmény nekem a Prezi kapcsán Árvai Péter megjelenése, őt inkább a termékek érdeklik. Az nem hogy új-e, vagy sem – engem mindig is ez tett kíváncsívá – hanem az a központi kérdése, hogy hogyan lehet vele globális változást elérni, és ez segít-e az embereknek. Ezt most tanulom tőle.
 

teljes beszélgetés az ArtMagazin Hálózat című rovatában jelent meg.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap tárfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” kiemelt projekt keretei között valósult meg.

komment

süti beállítások módosítása